Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A 2012 -es év tavaszán fényképezőgéppel nyakamban, kezemben jártam Baranya városait. Nem öncélú turistáskodás volt a célom. Anyagokat gyűjtöttem. Magyarország és leginkább Baranya török emlékeit kerestem, fotóztam Pécsen, Mohácson, Szigetváron és Siklóson. Az IDŐ most érkezett el, hogy ezek a fotók ne csak albumokban elfeküdve pihenjenek, hanem képanyagként szolgáljanak egy weboldalon. Ezen a weboldalon itt - egy útikönyv-szerűség lapjain, Baranya török emlékein keresztül szeretnék beszélni Eltitkolt történelmünkről is.

dscf4130-117.jpg

Az oszmán birodalom hadereje Nándorfehérvár (a mai Belgrád) 1521. évi elfoglalása után, néhány esztendő alatt összeroppantotta a magyar királyság határvédelmi rendszerét. A törökök számára így megnyílt az út Európa felé. A magyarok – bízva Nyugat támogatásában – Mohácsnál próbálták volna megállítani, a jól szervezett és kitűnően felfegyverzett török hadakat. A fiatal (alig 20 éves) magyar király, II. Lajos nem volt tisztában sem a valós belpolitikai helyzettel sem azzal, hogy Magyarország már jó ideje a kor két legjelentősebb világbirodalmának hadszínterévé, ütközőpontjává vált. Ez a végzetes hiba vezetett ahhoz, hogy az uralkodó nemcsak a csatát, de az életét és országának nagy részét is elvesztette.

dscf4747-053.jpg

 1526. augusztus 29-én kora délután a Magyar Királyság mintegy 25 ezer főnyi hadserege a mohácsi csatamezőn megsemmisítő vere­séget szenvedett I. (Törvényhozó) Nagy Szulejmán szultán 75-80 ezer főnyi oszmán-török csapataitól. Az ütközet csupán másfél órán át tartott, ahol a magyar sereg szinte teljes gyalogsága mellett a politikai–katonai elit jelentős része odaveszett.

„… zuhogott, úgy dőlt a nyakukba a zápor, hogy alig lehetett látni. Hiába a homlokba húzott süveg, veri az eső a csupasz arcot lovaglás közben, víztől homályos a szem. Hiába a zárt sisakú páncél, szétfreccsen a vízcsepp a szemnyíláson, meg se lehet törölni az arcot, a szempillát. Ezek a hirtelen, éles dördülések, ahogy a villám a közelükben lecsap! Az edzett harci ló is felhorkan, riadozik alattuk. Pedig ez már más, rövidebb dördülés, nem az a percekig eget-földet rázó, amikor a menekülő török lovasság nagy hirtelen szétnyílt, s a magyar lovasokra köpte tüzét valamennyi török ágyú. Akkor csak dörgött, csak dörgött, csak dörgött fülhasogatóan, pokoli erővel. Azután indultak meg. Akkor, amikor kitetszett, hogy a második hadrendet is elsodorva menekül a magyar lovasság. (Ferenci D. Ebubekir: Digitális könyvtáramból)

Menekülése során a magyar király, II. Lajos  a megáradt Csele-patakba fulladt. Ezt az általános nézetet azonban már régen is sokan vitatták. Vannak akik a korabeli forrásanyagokat összegezve olyan következtetésre jutottak, hogy a királyt saját főurai szándékosan gyilkolták meg. Az viszont tény, hogy a török szultánnak kezdetben fogalma sem volt róla, hogy csatát nyert és mi lett a magyar királlyal.

A csatavesztés következményei ugyanakkor valódi fordulópontot hoztak Magyarország, sőt egész Közép-Európa történelmében.

page_03_gazi-kaszim-dzsami.jpg

De nem csak a történelmében, hanem az építészetben és a kultúrában is jelentős változásokat hozott a 150 éves török hódoltság. Az iskolai történelemben úgy tanítják, hogy Magyarország akkor - Mohácsnál 150 évre elveszett, az ország három részre szakadt, aminek közepe a beékelődött Oszmán Birodalom lett. Történészek és kutatók századokon át többnyire a hódoltság negatív jellemzőit gyűjtögették, adták közre, megfelelve ezzel az 1686-ban a törökök felett győztes Habsburg uralkodóház elvárásainak.

dscf4717-023.jpg

Arról sokáig nem eshetett szó, hogy ez az időszak valójában nemcsak rossz dolgot adott a népnek, hogy ebben a nyugatitól eltérő civilizációban voltak (vannak máig megmaradt) eszmei és tárgyi emlékek. Nyelvi, népművészeti, vallási, építészeti emlékek.

Egy nép kultúrájának talán legkifejezőbb megnyilvánulása annak építészete. Elmondható ez a magyarországi török építészetre is. A török másfélszázados uralma alatt együtt éltek a középkori magyar építészet emlékei a teljesen más gyökerekből táplálkozó oszmán-török építészet alkotásaival. Az újonnan meghonosodó építészeti elemek nagy szerepet kaptak a hódoltsági terület török lakta városainak sajátos városképének kialakulásában. Ezen építészeti elemek - emlékek egy részét szerencsére megtalálhatjuk még, ezeknek eredtem a nyomába.

Az oldalon szereplő helyszíneket ilyen szemmel nézve, kimondottan a török világot kerestem a meghódított területeken épített - átépített török emlékek között járva.

Nagy segítségemre volt Ebubekir D. Ferenci, egykor pécsi - jelenleg Isztambulban élő író-újságíró barátom, akivel sokat beszélgettem a témáról és akinek korábbi munkái adták az indítást. Ez a weblap közös munkánk, az egyes cikkek szövege sok esetben az ő munkája, az ő gondolatai.

Köszönettel tartozom a belépőkkel látogatható helyszínek vezetőinek, tárlatvezetőinek akik munkámat segítették.

Az oldal menüjében navigálva településenként rövid, összefoglaló leírás található annak török kori emlékeiről. Továbbiakban cikkenként, a településeken ma is megtalálható  történelmi emlékekről esik szó, fotókkal és diavetítéssel - képgalériával.

__________________________________________________________________________

Minden idelátogatónak kellemes időutazást kívánok a mai Magyarország török emlékei között. Az oldal folyamatos bővítés és fejlesztés alatt van, a cikkek és leírások nem hely - és időrendi sorrendben kerülnek fel.

Sashegyi József_2012. október

 

Kerjela - megújulva

2014.10.17

 dsc_4387-004.jpgMegújult Idrisz baba kútja a Rókus-dombon. (2014. október)

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pécs török emlékei | Hozzászólások: 0

Jakováli Hasszán dzsámija

2013.04.13

 dscf3456.jpgA Rákóczi úti kórház épületei közé beékelődve áll a legépebben megmaradt magyarországi dzsámi, Jakováli Haszán pasa dzsámija. 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pécs török emlékei | Hozzászólások: 0

Siklós vára

2013.02.10

dscf4994-008.jpgA siklósi vár török elfoglalására Szulejmán 1543 -as hadjáratában került sor. Nagy erőket vont össze a török, mert stratégiailag fontosnak tartotta ezt a várat.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: A török Siklós | Hozzászólások: 0

Mecseknádasd_Schlossberg - Törökvár és Török-kút

2012.11.10

dscf5874-007.jpgMi összefüggés van egy német hangzású hely és Baranya török emlékei lközött? Mecseknádasdon járva megkapjuk erre a választ. A 6-os főúttól D-re lévő Várhegy - a Schlossberg egy különös romot rejt. Egy eredetileg XIV. századi háromhajós templom romjait, melynek nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Baranya további török emlékei | Hozzászólások: 0

A pécsi vár és a Barbakán...

2012.11.04

barbakan.jpgA pécsi Székesegyháztól egy kis sétával juthatunk el a Barbakánhoz, mely a város egyik igen jelentős történelmi nevezetessége, hazánk egyetlen fennmaradt kapuerődje. A Barbakán a hajdani püspökvár falrendszerének előretolt kapuerődje - körbástyája volt. A bástya felvonóhíddal, hátsó kapuval, lőrésekkel, gyilokjáróval volt felszerelve és az egészet egy vizesárok vette körül.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pécs török emlékei | Hozzászólások: 0

Memi pasa fürdője...

2012.11.04

memi-pasa-furdoje.jpgA török kori városkép szerves részeit képezték a fürdőépületek, amelyek a tisztálkodáson kívül a társadalmi élet egyik színterét is jelentették. Evlia Cselebi a XVII. század második felében járt Pécsen és három fürdőt - köztük Memi pasa fürdőjét - említi meg.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pécs török emlékei | Hozzászólások: 0

Pécsi séta vizeket követve egy templomig...

2012.11.02

dscf3333.jpg"Minden házban szőlők, kertek, vízmedencék és kutak vannak…  Pécsnek hetven helyen van sétahelye, tulipánokkal és madarakkal tele. Többi között a vár mögött, északon, hegyes vidéken, árnyékos és pázsitos hegyszegély van, ahol a hajlott lombozatú fűzfa, nyárfa, ciprus és hársfa nevű, különféle fák árnyékán sohasem hatolhat át a napfény, száz helyen is, magas fű között, a Szellebil folyóhoz (egyik paradicsomi folyó) hasonlóan, csillogó tavakká szétterülve néhány száz csordogáló forrás folyik, s mindenki a maga szerettével ott barátkozik." - írta Pécsről Evlia Cselebi.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pécs török emlékei | Hozzászólások: 0

A Török ház, Szigetváron...

2012.11.02

dscf4680-005.jpgSzigetváron a buszpályaudvar közelében található ez a XVI. században épült, téglalap alapú, 80 négyzetméter alapterületű, jellegzetes török téglákból épült kétszintes épület - a Török-ház.

 

A pécsi minaret

2012.10.28

dscf3433.jpgPécsen van Magyarország legépebb, minarettel együtt megmaradt iszlám építészeti emléke, a Jakováli Haszan pasa dzsámi. Megihlette Reményik Sándor költőt is, akinek szembetegségét kezelték a pécsi kórházban, melynek udvarán áll a minaret.

 

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pécs török emlékei | Hozzászólások: 0

Gázi Kászim dzsámija

2012.10.27

dscf3788-015.jpgPécs belvárosában a Széchenyi tér északi felén kiemelkedik egy élénk zöld színű kupola. A város egyik jelképe, Gázi Kászim pasa dzsámijának török félholdas és keresztény keresztes tetőszerkezete.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pécs török emlékei | Hozzászólások: 0

Magyar - török barátság...

2012.10.22

dscf4473-031.jpgMára az egykori ellenségekből barátok lettek. Szigetvár története jó példával szolgál arra, hogy a nemzeti csapások nem arra valók, hogy mégjobban szétválasszák a népeket, hanem arra is, hogy összekössenek....

 

Ali pasa dzsámija...

2012.10.20

dscf4588-026.jpgAli pasa dzsámija, mai néven Szent Rókus templom, Szigetváron a Zrínyi téren található. A dzsámi 1588-89-ben épült tölgyfacölöpökre...

 

Idrisz baba türbéje

2012.10.14

dscf4360-046.jpgA Hódoltság korában Pécsett élő, neves muszlim személyiségekről viszonylag kevés emlék maradt fenn. Annyit azonban tudunk, hogy a Mecsek-aljai városban élt például Nikandzsi Mehmed és Idrisz Baba, akik végül Pécs poraiban találtak nyugodalmat. Idrisz baba személyéről csak keveset tudunk. Evlia Cselebi "igazhitű orvosnak" nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő jövendőmondó volt.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pécs török emlékei | Hozzászólások: 0

Pécs dzsámijai...

2012.10.12

dscf3479.jpgEgy olyan jelentős településen, mint például Pécs, a történészek szerint valaha hét dzsámi, tíz mecset ...... volt.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Pécs török emlékei | Hozzászólások: 0

Mohács mellett...

2012.10.07

dscf4817-003.jpg A Mohácson keresztülutazó - további emlékhelyeket keresőknek érdemes megállni a város Sátorhely felőli szélén lévő temetőnél. Ott található a Csatatéri emlékkápolna.

  

dscf4832-008.jpgA várost Szekszárd felé elhagyva, az 56 -os út mentén a Csele patak partján - a torkolat közelében áll - II.Lajos király emlékműve.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Mohácsról... | Hozzászólások: 0

Mohácson meleg volt...

2012.10.06

dscf4696-001.jpgSzép tavaszi délelőtt, március 22 -én  ragyogó napsütésben kerestem fel a sátorhelyi Történelmi Emlékhelyet. Jó pár éve, hogy itt jártam, azóta nagyon megváltozott az Emlékhely egyik fele. Egy koronaforma fogadóépület nőtt a régi kőtérkép fölé a bejárati hatalmas kapu mögött.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Mohácsról... | Fényképek: Mohács_Sátorhely | Hozzászólások: 0

Siklós dzsámija...

2012.10.06

dscf3552-001.jpgSiklós elsősorban a vár és Tenkes kapitánya miatt ismert, valamint a villányi borvidék kapcsán jut eszünkbe. Van azonban ebben a kis városban egy csodaszép török kori emlék is. A várost átszelő Villányba tartó régi út mentén - a Malkocs bej dzsámija.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: A török Siklós | Fényképek: Siklós | Hozzászólások: 0