Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A török Siklós

A törökkori Siklós életéről és a városról alig található hiteles forrás. Talán csak Evlia Cselebi írásai alapján kaphatunk valamelyest hitelesnek mondható tájékoztatást a 17. század második felének Siklósáról, a városról és a várról.

A török Siklóst — a város jelesebb középkori eredetű épületeit, a városképet és lakóinak életét legrészletesebben Evlia Cselebi leírásából ismerjük, aki megfordult a várban és a városban. Siklóson — a váron kívül — nem volt rendszeres régészeti feltárás, sem a középkori város, sem pedig a palánk területén. Ezért sem a középkori, sem pedig a török városszerkezetről nincsenek ismereteink. A mindennapi élet tárgyi emlékei elvétve kerültek elő a mai Siklós területén végzett közműépítéseknél. Mindezek ellenére az analógiák alapján nyugodtan feltételezhetjük, hogy a siklósi törökök mindennapi használati tárgyai és eszközei, valamint életmódjuk semmiben sem különbözött a környező városok (Pécs vagy Szigetvár) török muzulmán lakosainak mindennapi életétől.

Evlia Cselebi városismertetésében a fallal övezett városban a Szulejmán khán dzsámiján és Ömer aga kútján kívül mindössze annyit mond, hogy annak hét imahelye (azaz mecsetje) van. A terület sűrű beépítettségét tételezhetjük fel, amikor azt írja: „E várban összesen ötven, kert nélküli, deszkazsindellyel fedett, alacsonyabb-magasabb, szép ház van." Arra vonatkozóan, hogy ezek a házak valójában milyenek voltak, tényleges ismereteink nincsenek, csupán feltételezésekre vagyunk utalva az ismert analógiák alapján. A város középkori házainak egy része a foglalást követően — minden valószínűség szerint — épségben, vagy kijavítható állapotban került a törökök kezére.

Siklós elfoglalásával a török lényegében a középkori várat és — az ahhoz szorosan csatlakozó fallal és bástyákkal megerősített — várost vette birtokba.

dscf5009-011.jpg

Siklós török időkből való emlékeit ma a várban találhatjuk meg, annak állandó kiállításaiban, illetve a városban Malkocs bej dzsámijában, amelyet a török kormány segítségével magyar műemlékesek újítottak fel. A dzsámit a délszláv polgárháború után főként a városban megtelepedett balkáni származású muszlimok használták.  

dscf3700-147.jpg

 

Volt Siklóson valaha török fürdő is, ám erről nem sokat hallani. A siklósi palánkon kívül, a várostól nyugatra, a Perényi bástya alatti területen — a mai cigányvárosban — lévő melegforrásokat a törökök is ismerték. Evlia Cselebi erről mindössze csak annyit mond, hogy van egy „jó levegőjű fürdője", helyét azonban egyáltalán nem említi. (Állítólag az új fürdő építésénél előkerültek részei, darabjai. Ezek persze nem hivatalos értesülések, csak hallomások....) Minden esetre a várban látható török kiállítás egyik vitrinjében cserépből készült vízvezeték darabok vannak....

dscf5180-103.jpg

 

Az oldalon a török Siklósra szeretnék betekintést adni. Felhasználva Gerő Győző : Az Oszmán-török építészet emlékei Siklóson című munkáját, amiről azt gondolom, hogy a valósághoz nagyon közel áll.

 

Cikkek

Siklós vára

2013.02.10

dscf4994-008.jpgA siklósi vár török elfoglalására Szulejmán 1543 -as hadjáratában került sor. Nagy erőket vont össze a török, mert stratégiailag fontosnak tartotta ezt a várat.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: A török Siklós | Hozzászólások: 0

Siklós dzsámija...

2012.10.06

dscf3552-001.jpgSiklós elsősorban a vár és Tenkes kapitánya miatt ismert, valamint a villányi borvidék kapcsán jut eszünkbe. Van azonban ebben a kis városban egy csodaszép török kori emlék is. A várost átszelő Villányba tartó régi út mentén - a Malkocs bej dzsámija.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: A török Siklós | Fényképek: Siklós | Hozzászólások: 0