Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Siklós vára

A siklósi várban járva kevés török emlékre bukkantam, pedig kimondottan ilyen céllal jártam benne. Aztán segítséget kaptam egy ottani vezetőtől, aki elmondta, hogy a vár kápolnában látható két mosdóhely, illetve az ablakok között futó elválasztó pillérekből hiányzó szobrok utalnak arra, hogy a vár kápolnája lett átalakítva dzsámivá, annak elfoglalását követően.

 

dscf5089-029.jpg

A siklósi vár török elfoglalására Szulejmán 1543 -as hadjáratában került sor. Nagy erőket vont össze a török, mert stratégiailag fontosnak tartotta ezt a várat.

A vár török elfoglalását  GERŐ GYŐZŐ: Az Oszmán-török építészet emlékei Siklóson című anyagát felhasználva szeretném elmondani.

"A vár ostromáról SZINÁN Csaus közlését tekinthetjük a leghitelesebbnek, aki hivatalos történetíróként személyesen is részt vett a hadjáratban. Könyvének fordítója, Thury József „Az 1543. évi hadjárat története" címet adta neki. Munkájában SZINÁN külön fejezetet szentel Siklósnak. Elbeszélése szerint az ostromot megelőzően a szultán a vár feladására szólította föl annak parancsnokát. Amennyiben harc nélkül átadják a várat Ahmed pasának, illetve a törököknek úgy „teljes sértetlenség adassék fejöknek és lelküknek." A vár védőinek parancsnoka, Vas Mihály azt elutasította, és a megadás helyett a harcot választotta, felkészült a török ostromra, s a vár védelmére. SZINÁN szerint: „Ez okból a szembeszállás ösvényére lépve, a nevezett várnak két oldalán fekvő régi külvárosokat saját kezükkel felgyújtották, és füstbe eresztették, azért, hogy a harc idején az iszlám népének védelmül ne szolgáljanak és az iszlám népére irányzott fegyvereiknek akadályára ne legyenek.." 

 

dscf5072-080.jpg

A törökök a külső- és alsó várat (ami gyakorlatilag a vár alatti városrész volt) elfoglalták, és nekiálltak módszeresen kifosztani, aminek a szerdár intézkedése vetett véget. A katonaságnak megtiltotta a város házainak felgyújtását, vagy lerombolását, és hogy ennek érvényt szerezzen, biztosította annak őrzését. A vár védői a felső várba vonultak vissza. A várba visszavonult magyarok a kaput eltorlaszolták, és megerősítették annak védelmét. Khosrev pasa tüzérsége a „felső várat" — valójában a várat — kezdte ágyúival lövetni. Ezzel megindult a végső ostrom valamennyi török haderő bevetésével. Egész nap folyt a harc. A tornyokat felgyújtották, az ágyúkat közelebb hozatták, és onnan lőtték folyamatosan a várat. Az ostrom során a felső vár kapuja is leomlott, így azt nem tudták megrohamozni. A vár ostroma végül több napig tartott és megtörte a védők ellenállását, akik 1543. július 7-én kegyelemre feladták a várat. A kivonuló őrség nagy részét a lesben álló törökök legyilkolták, de a vár parancsnoka, Vas Mihály életben maradt.

dscf5073-081.jpg

Siklós elfoglalásával a török lényegében a középkori várat és — az ahhoz szorosan csatlakozó fallal és bástyákkal megerősített — várost vette birtokba. 

A török Siklóst EVLIA Cselebi aránylag eléggé részletesen írja le, a várat így látta: „Egy tágas síkságnak egészen az ég csúcsáig felnyúló magas vár ez, melynél a belső vár magas csúcsáig menve háromszoros erős kőfal van. A régi időben e vár a királyoknak saját palotája volt." A kőfalak mellett, a Valpó irányában lévő oldalon: „Azon oldalon igen erős, tömés fala van." A várnak „hídon megközelíthető három kapuja van" — írja. Az ő idejében ugyanis a várudvarba kettős kapu vezetett.

A tulajdonképpeni várost alsó várnak nevezi, amelyről a következőket mondja: „Összesen tizenhét erős, magas tornya van, melyeknek magas csúcsát deszka fedi; mikor Szihráb Mohamed pasa kanizsai váli volt akkor fedette be a tornyokat deszkával. Erős bástyák ezek. Az egyes tornyok között száz-száz lépés van. E számítás szerint az alsó várnak kerülete ezerhétszáz lépés. E vár körül csupa mély és széles sziklaárok van,... Keleti oldalon egy kapuja van. A kapun kívül fahíd van, melyet csigákon minden éjjel felvontatnak."

A várost széles vizesárok vette körül és azon túl a palánk területét is, kivéve ott, ahol maga a környező terület is mocsaras volt.

Az EVLIA Cselebi által „külső városnak", vagyis külvárosnak nevezett városrész volt, a palánk, amely a városhoz a keleti oldalon csatlakozott és palánkfal övezte. Leírása a palánkról igen szemléletes: „Ez is árokkal és sorompófallal körülvett palánka erődítmény, azonban nagyon erős tömésfala van, itt-ott tornyai vannak, bástyái csak töméses sövénykerítések. Néhány helyen lőrések vannak... Három kapuja van. Egyik a délkeletre nyíló Eszéki kapu, a másik az északra nyíló Pécsi kapu, a harmadik a nyugatra nyíló Szigetvári kapu."

dscf4996-017.jpg

A várban a törökök erős helyőrséget hoztak létre, és közel 150 évig jelentős katonai támaszpontként használták. Ezért volt fontos számukra, hogy a vár ostroma során ne tegyék a földdel egyenlővé.

_______________________________________

A szépen helyreállított várban napjainkban egy állandó kiállítás látható a török hódoltság korát bemutatva. Írások, makettek, korabeli metszetek rekonstrukciói és néhány eredeti vagy helyreállított fegyver, viselet mutatja be a kort. 

dscf5183-106.jpg

dscf5161-088.jpg

A volt lőportár külső falán a többréteg vakolat alól előkerülve, valószínűleg egy unatkozó török katona eredeti rajzai láthatók a török Sikós váráról.

dscf5209-117.jpg

Érdemes felkeresni Siklós várát, kellemes környezetben, szép dolgokat láthatunk - olvashatunk történelmünk egy nagy darabjáról. 

Kapcsolódó diavetítésem - további fotóimmal itt: