Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mecseknádasd_Schlossberg - Törökvár és Török-kút

Mi összefüggés van egy német hangzású hely és Baranya török emlékei között? Mecseknádasdon járva megkapjuk erre a választ. A 6-os főúttól D-re lévő Várhegy - a Schlossberg egy különös romot rejt. Egy eredetileg XIV. századi háromhajós templom romjait, melynek nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek.

Mecseknádasd már az avar kor végén lakott hely lehetett, ugyanis késő avarkori temetőt - sírokat is találtak. Egyik legkorábbi írásos emlékünkben is említik. Szent István király ajándékozta Nádas falut az általa 998-ban alapított pécsváradi bencés apátságnak. A X. század végén fejedelmi birtok volt.

A Várhegyen a régészeti feltárások során XI. századi épületek alapjai is előkerültek, itt lehetett az oklevélben említett "terra Britanorum" az 1016-ban Magyarországra menekült Edmund és Edvard angol hercegek birtoka, melyet az őket befogadó Szent Istvántól kaptak. Itt születhetett a későbbi Margit skót királyné, akit 1251-ben szentté avattak.

Evlia Cselebi török utazó is járt itt, és ezt írta Nádasdról: „Egy földhalom mandula alakú, kettős kerítésű palánk erős fallal. (…) A várban templomból átalakított Szulejmán dzsámi és negyven deszkatetejű ház van…”
Pécs 1543. évi elestével Mecseknádasd is török kézre került, és egészen 1687-ig állt fennhatóságuk alatt. A Várhegy tetején jelenleg is látható késő gótikus templom maradványai a török kori átépítések nyomait viselik. A korábbi épületek a föld alatt rejtőznek. A törökök a templomot erődítménnyé alakították át. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszát, a déli mellékhajó alá boltozott pincéket ástak. A templom kerítőfalának keleti oldalán egy kisebb torony állt, mely a kaput védte. A déli oldalon a kerítőfal nyomvonalának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak.
A török hódoltság idején Nádasd falu a szászvári nahijéhoz tartozott. A település gazdaságilag nem vegetált és várossá nőtt. A török összeírásokban három városrészt említenek: Felső-, Alsó- és Kis-Nádast. Jelentős katonai erődítés és dzsámi állt a Schlossbergen. Az 1550-es összeírásban még csak magyar nevek szerepeltek, de később megjelentek a lakosok közt a török nyomán érkezett szerbek. Rácnádasdnak, Nadasdgyenek is hívták ekkor a falut. A magyar lakosság maradéka áttért a református hitre. Az őslakos magyarok azonban lassan Váraljára és Zengővárkonyba húzódtak vissza. A hódoltság 1686-ig tartott. A török csapatok kiűzése után az 1696-os összeírás 23 jobbágyot talál: a magyarok mellett többségben szerb hajdúk (rácok) élnek itt, akik néhány évvel korábban érkeztek ide.

1696-tól hosszú pereskedést követően a falu birtokjoga ismét a pécsi püspökre szállt. Ám a pestisjárványok és a szerbek elköltözése miatt nagyon megfogyatkozott a lakosság. A jezsuiták hatására fokozatosan megerősödött a katolicizmus. Így lassanként elhalványult a török idők emlékezete, a néptelen, szomorú vidék megújulásra várt.

A törökök kiűzése után a romok még sokáig látszottak. A templom és az erődítés feltárását 1973-1980 között végezték el, az ásatás során felszínre került a többször átépített plébániatemplom, valamint a templom körüli kerítőfal.

A helyiek közül sokan Törökvárnak nevezik a mai napig. Ez, és a Schlossberg oldalában található Török-kút őrzi nevében ezeket az időket.


A Török - kút
A Mecseknádasd feletti Várhegytől keletre a Piros túra útvonalán találjuk ezt az érdekes építménnyel foglalt forrást. A forrás aknás kialakítású, a valamikori forrásépítményt Tasnádi János rekonstruálta egy félkör alakú boltozattal. Az aknából egy vascső vezeti át a vizet egy kis vízgyűjtő medencébe, és innen távozik a kifolyó víz a völgytalp irányába. A kifolyástól néhány méternyire némi mésztufa kiválás is megfigyelhető, majd ezt követően a patak vize egy bizonyos ponton teljesen elnyelődik. Vízhozama kiegyenlítetten bővizű. Az eredeti kiépített forrás még a török időből származik és a Török-kút nevet is innen kapta. Névtáblája nincsen.
http://baranyatermeszetbarat.hu/forrasok/Egyeb%20forrasok


Kapcsolódó diavetítés - képgaléria: