Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar - török barátság...

Szigetvár török uralma 122 év hat hónap és hat napig tartott. Az 1689. február 13-át követő időkben a különféle építkezések és átépítések miatt az egykori oszmán világ múló látomás lett a városban élő sokféle etnikum számára. A településen németek, magyarok, katolikus bosnyákok, horvátok, szerbek és muszlimok is laktak. A török emlékeket azonban igyekeztek eltűntetni, ami nagy részben sikerült is. Eltűnt az Evlia Cselebi által még leírt Hadzsi Husszein dzsámija, Ali pasa díszkútja, a török fürdő, a dervisek kolostora és iskolája. Szerencsére pár török emlék megmaradt (ezekről itt a menüpontban részletesen is említést teszek).

A 20. század elejére a török - magyar kapcsolatok javulásának köszönhetően Szigetváron is érezhető volt némi enyhülés, a közvéleményben is kezdett a török kép kissé átalakulni. Ahogy a helyi újság írta 1913 -ban - amikor a török kormány emléktáblát avathatott a turbéki templom falán (ahol valaha Szulejmán szultán belső szerveit őrző türbe állt) -   " Történelemmé vált a fájdalom, mely a török - magyar háborúk nyomán fakadt."

1939 -ben a város török alóli felszabadulásának 250. évfordulóján nagyszabású ünnepségeket rendeztek Szigetváron, melynek keretében a török kori műemlékeket is megjelölve - a város különböző pontján 14 emléktáblát helyeztek el.

Az 1980-as években a török kormányzat tervet dolgozott ki egy emlékmű állítására, legnagyobb szultánjuk születésének 500. évfordulójára Szigetváron. Az országosan nagy sajtóvitát kiváltó esemény Szigetváron nem kavart nagy hullámokat. Az akkori képviselőtestület egyhangúan megszavazta, hogy a török államnak 99 évig 1 Ft/év jelképes összegért bérbe ad egy területet. A területet Kováts Valéria régész egy 1689-ben készült térkép alapján jelölte ki a város határában. Ezen, a Leandro Anguissola által készített térképen volt feltüntetve a szultáni sátor, ahol Szulejmán meghalt (bár a későbbi ásatások ezt nem igazolták). A helyet a néphit török temetőként tartotta számon, és nem is művelte a századok során. Itt állították fel 1994-ben Metin Yurdanur alkotását - Törvényhozó Nagy Szulejmán szobrát és mögötte a jelképes síremléket. A parkot Süleyman Demirel török államfő avatta fel.

dscf4443-006.jpg

"Szulejmán 1520-ban került a birodalom élére és uralkodott 1566-ig Szigetvárnál bekövetkezett haláláig. A török állam az ő uralma alatt ért hatalma tetőpontjára. I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburgok hatalmának megdöntésére törekedett, amikor Bécs ellen háromszor, Magyarországra hétszer vezette személyesen seregeit. Kiváló államférfi, művelt, több nyelven beszélő, költői tehetséggel is megáldott nagy hadvezér és diplomata volt. A világ legjelentősebb jogalkotói között tartják számon, nem véletlenül kapta a "törvényhozó"melléknevet."   (vendegvaro.hu/magyar-torok-baratsag-park-szigetvar)

dscf4511-068.jpg

Szigetvártól 2 km-re a 67-es út mellett található a Magyar-Török Barátság Park, amit az azt 40 nap alatt elkészítő szigetvári cég vezetőjével - Horváth Lászlóval együtt kerestem fel 2012 tavaszán.

Horváth László - elsőként az országban - a Török Köztársaság tiszteletbeli konzulja lett. Azóta is segíti az ide látogató politikusok, üzletemberek, turisták útjait, a két ország minél jobb kapcsolatának alakítását. Ottjártamkor is tárgyalásokat folytatott a török kormány egyik képviselőjével itt a parkban találkozva. Szigetvár városa pedig partner a kapcsolatok ápolásában illetve a park fejlesztésében. 1996-ban ivókutat épített a török állam a park bejárata mellett. 1997-ben elkészült Zrínyi szobra amit az egykori nagy ellenfél mellé állítottak fel. 1998-ban testvérvárosi kapcsolatot létesítettek Trabzonnal (egykor Trapezunt) Nagy Szulejmán szülővárosával.

A Zrínyi Emlékünnepség egyik rendezvénye lett az évről - évre ismétlődő közös emlékezés itt a Barátság Parkban, ahol a török állam és Szigetvár képviselői koszorúkat helyeznek el Szulejmán és Zrínyi szobránál.

A Magyar - Török Barátság Park jó példája az egykor ellenséges népek megbékélésének, hogy a múltból kapott örökségeinket annak ellenére is meg kell őrizni, ha azokat nemzeti csapásként viseltük.

felhasznált anyag: Horváth László - Varga Zoltán: Ellenségből barátok-Szigetvár és a törökök-cikk a VÁRAK, kastélyok templomok VI.évfolyam, 4.számból

Képgaléria: saját fotók_2012. március 20.