Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az esztergomi Uzsiceli (Özicseli) Hadzsi Ibrahim Dzsámi

2017.04.23

Az esztergomi dzsámi a Duna partján található várfal és a Várhegy közé épített – az általános dzsámi formától eltérően – kétszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt, nyeregtetős épület. Alsó részén középkori út ment keresztül, amely a szomszédos malombástyához, a várat ellátó vízgéphez, illetve a Dunára nyíló gyalogkapuhoz vezetett. A Várhegy felöli részen kimélyített angol-akna ismét láthatóvá tette a valamikor működő oldalsó bejárót. Az épület mai utcafrontja felé földszintes, a nyugati – Erzsébet park felőli – homlokzata kétszintes.

dsc_5339-074.jpg

A mohácsi csatavesztés és Buda megszállása után néhány héttel Esztergom falainál is megjelentek az első török hadak. A városban már ekkor jelentős károkat tettek, a várat azonban nem tudták elfoglalni. 1526 és 1541 között több ostromot élt meg Esztergom, szerepe azonban Buda elfoglalásával (1541) változott meg: a török veszély állandósult, és az esztergomi vár a bányavárosokat és Északnyugat-Magyarországot védelmező végvár lett. Az érsekség és Ferdinánd király olasz hadmérnökökkel jelentős erődítési munkálatokat indított el, amelyek fontos szerepet játszottak a vár 1543. évi ostrománál, amikor Szulejmán szultán kéthetes pusztító ágyútűz és több sikertelen roham után elfoglalta azt. Ettől kezdve Esztergom mint a török birodalom fontos végvára – török részről a bányavárosok és Északnyugat-Magyarország (illetve Bécs) elleni támadások egyik lehetséges kiinduló pontja –, a keresztények oldaláról Buda felszabadításának fő kulcspontja. Esztergom szandzsákszékhely lett és mint fontos stratégiai pont és erődítmény mindig jelentős számú és jól felfegyverzett haderő tartózkodott benne, kiváló bégek vezetése alatt.

dsc_5341-076.jpg

I. Szulejmán arab betűs győzelmi táblája - „Szulejmán szultánnak, Szelim kán fiának”

A város szerkezete jelentősen megváltozott a török megszállás alatt: a középkori Esztergom három, várfalakkal, árkokkal is védelmezett központi magját a Duna felett emelkedő Vár, a vár alján, a Nagy- és Kis-Duna partján elterülő érseki Víziváros, és a kissé távolabb (200–300 méterre délnyugatra) a Kis-Duna partján fekvő Királyi város alkotta. E külső formára is városias magot nyílt külvárosok halmaza övezte úgy, hogy a régi város kiterjedése a mainál jóval nagyobb volt. A külvárosok közül városias képe a Szent Tamás-hegy alatti „Hévíz”nek és a Szent Anna kerületnek lehetett (ahol templomok, kolostorok mellett elsősorban a kanonokok kőházai álltak), a többi egy, vagy több templom, illetve kolostor köré szerveződött, egymáshoz épült, falusias jellegű település volt. Ez utóbbiakat már az 1526–1543 közötti ostromokban többször felégették. Végül Szulejmán Szultán 1543. évi ostroma idején a külvárosok végleg elpusztultak, romjaikat később az erődítési munkákhoz, a várfalak kijavításához hordták szét.

kep1-var_esztergom_dzsami.jpg

1594-ben az esztergomi erődrendszer központja a Duna felett mintegy 50 méter magasan kiemelkedő Vár volt, amelynek közepén állt még a Szent Adalbert székesegyház, a hegy déli sziklacsúcsán az Árpádok királyi palotájából átalakítva az érsekek késő-gótikus–reneszánsz nagy palotája, amit ekkor a várparancsnok, az esztergomi bég lakott.

A Várhegy alján fekvő Vízivárosnak, amely városfalaival a várhoz kapcsolódott, és így azzal egyetlen erődítményt alkotott, a keskeny vízparti sávon (Északon) egy főutcája volt. A piactértől délre, a Hévíz felé kiszélesedett, két-három utcára bővült. Itt, a legjobban támadható délkeleti városfalakat több alkalommal is erősítették: 1543-ban a délkeletre nyíló Budai kapu védelmére még Szulejmán szultán építtette a Várhegy oldalába a Budaikapu rondellát („Budun kapukuleszi"). A kaputól a Kis-Dunáig húzódó fal nyugati végére a vízpartra pedig 1560 táján egy félköríves rondellát („Ilidzsa kuleszi” = Hévíz-fürdő tornya) építettek.

dsc_5343-078.jpg

Korabeli (16. és 17. századi) metszeteknek, valamint Evlia Cselebi, a híres török világutazó és útleíró könyvének köszönhetően tudjuk, hogy a dzsámit valamikor 1605 és 1663 között építették meg. Evlia Cselebi így fogalmaz könyvében: „…Özicseli Hádsi Ibrahim dzsámija, ólom tetejű, festett deszka mennyezetű, nagy térfogatú, tégla mináretes magas és új építésű, szép dzsámi”.

dsc_5340-075.jpg

Az épületegyüttes kávézóként és kiállítótérként működik, áprilistól novemberig rangos tárlatok követik egymást. A műemlék hétfő kivételével minden nap látogatható, de a téli időszakban (általában november elejétől március végéig) csak a múzeum honlapján található elérhetőségeken keresztül előre egyeztetett időpontokban lehet megtekinteni.

(felhasznált források:  https://terebess.hu/keletkultinfo/minaret/esztergom.html      és wikipédia )

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.